Over Again

Sziasztok!:)
Az előző résznek nem lett olyan nagy sikere... Viszont itt van a kövi fejezet. Szerintem ez jó lett.:) Jó hosszú,de barátnőm tanácsára tettem bele egy kis izgalmat. Remélem tetszeni fog,és ha van véleményetek,kérlek komizzatok.
Puszi:Bibi

-----------------**------------------

4. fejezet

Szülinap

*november 17-e*

Szülinapoooooooooooom!!!

Reggel már 6-kor felkeltem. Álmosan nyomtam le a telefonomat,oda sem nézve,hogy ki az. Magamba bosszankodtam,hogy ki az a bunkó,aki ilyen korán fel mer hívni... Nem kellett sokat várnom,újra csörgött az Iphone-om. Amint megnéztem,hogy ki hív,azonnal kiment a szememből az álmosság. A húgom volt, aki anyukámmal együtt Németországban lakik már lassan 5 éve. Gyorsan felvettem:

-Boldoooooooog Szülinapoooooot Sabiiiiiii!!-ordított a fülembe.

- Lissie,nagyon köszönöm,hogy vagy?-kérdeztem.

- Jól,csak hiányzol...-mondta halkabban.

-Naaa,ne szomorkodj.-próbáltam felvidítani,miközben nekem is könny folyt le az arcomon.

-Gyere fel Skype-ra-mondta valamennyivel vidámabban.

-Okés,csak felöltözök-mondtam,és leraktam.

*10 perc múlva*

Lehuppantam a babzsákfotelembe,és ölembe vettem a MacBook-omat. Még egyszer letöröltem a könnyemet egy zsebkendővel,és mosolyra húzva a számat benyomtam a "Hívás" gombot a Skype-on. Abban a pillanatban felugrott Lissie mosolygós kis arca.

- Úúúú Sabi megkaptad az ajándékomat??-kérdezte azonnal.

- Nem,még nem- csodálkoztam el,mivel már korán reggel meg szokott jönni a posta.

- Jaaaj,nem postán küldtem-mosolygott.

-Akkor?-csodálkoztam.

-Majd meglátod.-kacsintott.

-Lissie gyere mááááár!!!-hallottam egy női hangot Lissie mögül.

-Sajnos most mennem kell,de majd még hívlak.-mosolygott egyet,és kinyomta a gépét.

-Még egy kicsit ültem a gép előtt és gondolkodtam... Milyen rossz gazdag szülőknek a gyermekeként. Apámat havonta látom,anyámat örülök,ha félévenként. Ez nem is annyira zavar. Csak az esik rosszul,hogy elszakítottak a világ legjobb testvérétől. Egy olyan testvértől,aki mindig melletted állt,és segített,és ha kellett felvidított...

Lassan lecsoszogtam a lépcsőn és beléptem a konyhába. Meredith néni a házvezetőm mosolyogva ölelt meg. Kedvesen a kezembe nyomott egy kis csomagot. Elfeledve a bánatomat nyitottam ki a gyönyörűen becsomagolt kis dobozkát. Egy csodálatosan szép horgolt színes sál volt benne. Álmélkodva néztem a gyönyörű sálat. Azonnal a nyakamba is raktam. Kint a tükör előtt meg is néztem magamat,és megállapítottam,hogy remekül áll. Visszamentem a konyhában,és levágódtam a székre. Kicsit álmosan ettem a gyönyörű emeletes marcipántortámat. A marcipánlovat gondoltam elküldöm Lissie-nek. Oda van a lovakért. Mint én. Gondolataimban elmélyedve hallottam,hogy csöngetnek. Meredith néni oda kiáltott a konyhába és kérte,hogy nyissam ki az ajtót,mert Ő mosogat. Feltápászkodva mentem ki az előtérbe. Kinyitottam az ajtót,és Harry állt előttem egy nagy csokor rózsával. Nagyon meglepődtem.:

-Harry,Te meg mit keresel itt?-kérdeztem nagyon boldogan.

- A világ legszebb lányának hoztam szülinapjára egy nagy csokor virágot.-mosolygott a világ legszebb mosolyával,amire a hasamban a kis pillangók rögtön repdesni kezdtek.

-Nagyon gyönyörű.-vetem át a kezéből a gyönyörű csokrot. Mélyen beszívtam a finom illatot. Harry ezalatt szórakozva nézett engem,mivel elájultam majdnem az örömtől. Meredith néninek a kérdése rázott ki a mesevilágból.

-Sabina,ki ez a helyes fiú?-kérdezte rejtett mosollyal.

Már válaszolni akartam,de Harry közbeszólt.:

-Elnézést,elfelejtettem bemutatkozni. Harry Styles vagyok Sabina barátja.

Megakadt bennem a levegő. Csak néztem,és ismételgettem az utolsó szót.Barátja,barátja,barátja...

-Jaj,de jó,de Sabina hamarabb is bemutathattad volna nekem.-mondta,tettetett haraggal a házvezetőnőm.

-Jelenleg most tudtam meg ezt az egészet-nyögtem ki nagy nehezen.

Meredith néni kedvesen tuszkolt be a házba.

-Jól van,ennyire nem kell csodálkozni-mondta halkan nekem.-Tudtam,hogy összejöttök.Már akkor tudtam,amikor valamelyik nap utánad kérdezősködött.

Még jobban elcsodálkoztam,de az órára pillantva elfelejtettem tovább csodálkozni,mivel már csak 10 percem volt 9 óráig. Felrohantam a szobámba,felkaptam a táskámat,és kirohantam a házból. Harry állított meg:

-Mi ez a nagy rohanás?Elviszlek,csak szállj be!-És betuszkolt a kocsiba.

*10 perc múlva*

Harry nagyon óvatosan vezetett. Pár perc múlva le is parkoltunk a sulim elé. Mindenki kérdőn fordult felém,mikor meglátták a hátamat átkaroló Harry-t. A tömeg csodálkozva nézett rám. Persze csodálkoztak,mert mint a suli egyik "menő" lányának,még sohasem volt barátja,ez az első kapcsolata,és már is egy nagyon helyes,sztár sráccal jár. A tömeg szétnyílt. Óvatosan néztem arra. Max jött felénk őrjöngve, a srác,aki már fél éve udvarol nekem. Nagyon feldúltnak tűnt....

És én. Sabina.:))

Harry drága.:) <3