2013. február 16., szombat

Na meghoztam a kövi részt. Remélem tetszeni fog. Szerintem mostantól lesznek izgibb részek. Kíváncsi vagyok a véleményetekre, ha van valami ötletetek,kritikátok légyszi írjátok meg.:)
Puszi
----------------**-------------------
6.fejezet

Minden kezd zavaros lenni

Lassan ballagtam a suli felé. Éreztem, hogy ez a mai nap nem az enyém lesz. Észre sem vettem eddig,hogy a szürke ég között a nap felbukkant. Hófehér bőrömet a nap lágyan melegítette. Amikor oda értem a többiekhez mindenki mérgesen nézett rám.
- Sabina ez mire volt jó??- kérdezte Tom mérgesen. Tom, Max legjobb barátja,és osztálytársa egyben.
-Mi mire volt jó?-értetlenkedtem.
- Ez a balhé. Idehozod a pasidat,amikor tudod,hogy Max-nak tetszel. Ráadásul majdnem megvereted.-ordította az arcomba.
Ekkor már én is kiborultam.
- Mi az,hogy megveretem?!? Ő jött oda. Amúgy meg jogom van oda menni a barátommal,ahova csak akarok. Max-nak már ezerszer megmondtam,hogy köztünk soha semmi nem lehet! Ha Ő ezt nem fogja fel,akkor nem tudok mit csinálni. Ha barátom van,nem fogom előle titkolni.
- De legalább bemutathattad volna.-mondta halkan Elis a legjobb barátnőm.
-Elis ne csináld. Bemutattam volna.-mondtam,és könny gyűlt a szemembe.
-Persze,bemutattad volna mi?-kérdezte gúnyosan Lille.
Soha sem volt felhőtlen viszonyom Lille-vel. Persze szerettem,de néha a legnagyobb ellenségem volt.
- Lille, Te pontosan tudod nem?-mondtam a könnyemmel kűzködve.
- Csak menjél sírni. Csak úgy is azt tudod.- vágta hozzám Lille.
Egy könnycsepp legördült az arcomon. Lassan megfordultam és rohanni kezdtem. Pontosan tudtam hova megyek.:Harry-hez. Ezalatt teljesen beborult. Elkezdett esni az eső. A Conversem cuppogott a járdán. 10 perc futás után zihálva érkeztem meg Harry óriási háza elé. Egy biztonságőr jött oda hozzám.
-Mit akar?-kérdezte nem túl kedvesen.
-Kérem szóljon Harry-nek,hogy jöjjön ki.
Erre a férfi nagyot nevetve így szólt.
-Ennél jobb szöveg kell. Most kérem távozzon.-mondta szigorúan.
Nem volt választásom el kellett indulnom. A biztonsági őr még nézett utánam egy darabig,aztán folytatta a ház körüli járkálását. Ekkor óvatosan megkerültem a házat. Megvártam míg elmegy az utolsó őr is,és átmásztam a kerítésen. Óvatosan landoltam a szép zöld füvön. A földet pásztázva elindultam az egyik nyitott ablak felé. A földön kicsi érzékelők voltak elhelyezve. Azokat átlépve nagy nehezen oda jutottam az ablakhoz. Magamban bosszankodtam,hogy pont ma miért fehér gatyában kellett mennem suliba. Óvatosan bemásztam az ablakon. A nappaliban landoltam. Tátott szájjal néztem körbe. Gyönyörű,drága képekkel volt tele a fal,szép bútorok voltak a földön egy óriási szobában. Gyönyörű volt... Épp egy Picaso képet néztem,amikor valaki hátulról átölelt...

Egy kérdés drága olvasóm:
-Lille kavarjon valakivel?(a bandából)
-vagy Ő legyen a "gonosz"?:)
Kérlek ebben segítsetek.:)

2013. február 2., szombat

Hozom a kövi részt. Remélem tetszeni fog. Így hétvégére összesen 3 részt kaptok. Ne felejtsetek komizni.:)
----------------**-----------------

5.fejezet

Max


Rohanva közeledett felénk. Amikor már pár lépésnyire volt megállt. Nagyon ideges volt. Dühösen kezdett beszélni:
-Ezt,Sabina hogy gondoltad?-kérdezte tetetett nyugalommal Max.
Nem is tudtam rá válaszolni. Csak csöndesen szorítottam Harry kezét.
- Én mindent megteszek neked. Inni vittem neked, segítettem neked és erre ez a hála?-már ordította.
Remegő hanggal válaszoltam:
-Max,már mondtam neked,hogy köztünk nem lehet semmi. Soha nem szerettelek,és ezt tudtad,mindig is tudtad... Nem kértem soha a segítségedből sem. Nem akartam,hogy majd ha barátom lesz mérges legyél rám.Mert hidd el barátnak csodás vagy. De értsd meg,soha nem tudtam rád barátnál többre gondolni.

Gondoltam,hogy megértette,és elmegy. Mekkorát tévedtem... Max egyre csak közeledett felém,kezét ökölbe szorította. Nyúlt értem,hogy megragadjon,de ezt már Harry sem nézte végig. Elém lépve felemelt hangon szólt Max-hoz.
- Nagy fiú maradj ott! Egy lépéssel se merjél közelebb jönni a barátnőmhöz!!
Max ütésre emelte jobb karját,de Harry gyorsabb volt nála,és elhajolt előle,és elkapta a fiú kezét.
-Mondtam valamit. Hagyjad Sabina-t! Világos vagyok?-Láttam,hogy erősebben szorítja a fiú kezét.
-Engedj el,vagy a barátnődet kinyírom.-sziszegte a fogai között a srác.
Harry nem válaszolt rá,csak láttam,hogy a jobb karja,amivel megragadta Max-ot kezd elfehéredni. Egyre szorosabban szorította a karját.
-Békén hagyod a barátnőmet-mondta jó hangosan.-És most mindenki előtt ezt meg is ígéred!
-Megígérem,hogy békén hagyom Sabina-t.-mondta.
-Mindenki hallotta?-Kérdezte Harry a tömegtől.
Morajlás támadt a tömegben,és mindenki bólogatva "válaszolt" Harry kérdésére.
-Most menj,és nehogy Sabina-ra csak egy rossz szavadat halljam. És ezzel elengedte a vonagló fiút,aki elindult az utca felé.
Teljesen lefagyva álltam. Gondoltam,hogy egyszer lesz ilyen,de hogy ilyen hamar,nem is gondoltam. Harry magához húzva megkérdezte.
-Jól vagy?
-Ühüm-bólogattam piciket.
-Ha gondolod eljöhetsz hozzám mára. Majd anyum ír neked egy igazolást.-mondta reménykedve.
Óvatosan a sulim felé pillantottam,ahol láttam a legjobb két barátnőm döbbent,várakozó arcát,és megráztam a fejemet.
-Jó,megértelek. De ha bármi van akkor hívj! Tudod, hogy hol lakok,a sulitól kb. 5 percre. Ha bármi van hívj!-Azzal átölelt,nyomott egy puszit az arcomra,és beszállt a kocsiba. Elhajtott... Vágyódva néztem a kocsi után,de tudtam ha ma elmegyek,akkor gyávának fognak nézni. És azt nem akartam.
Vállamra dobtam a táskámat,és elindultam a baráti társaságom felé...

Sziasztok!:)
Az előző résznek nem lett olyan nagy sikere... Viszont itt van a kövi fejezet. Szerintem ez jó lett.:) Jó hosszú,de barátnőm tanácsára tettem bele egy kis izgalmat. Remélem tetszeni fog,és ha van véleményetek,kérlek komizzatok.
Puszi:Bibi

-----------------**------------------
4. fejezet

Szülinap

*november 17-e*
Szülinapoooooooooooom!!!

Reggel már 6-kor felkeltem. Álmosan nyomtam le a telefonomat,oda sem nézve,hogy ki az. Magamba bosszankodtam,hogy ki az a bunkó,aki ilyen korán fel mer hívni... Nem kellett sokat várnom,újra csörgött az Iphone-om. Amint megnéztem,hogy ki hív,azonnal kiment a szememből az álmosság. A húgom volt, aki anyukámmal együtt Németországban lakik már lassan 5 éve. Gyorsan felvettem:
-Boldoooooooog Szülinapoooooot Sabiiiiiii!!-ordított a fülembe.
- Lissie,nagyon köszönöm,hogy vagy?-kérdeztem.
- Jól,csak hiányzol...-mondta halkabban.
-Naaa,ne szomorkodj.-próbáltam felvidítani,miközben nekem is könny folyt le az arcomon.
-Gyere fel Skype-ra-mondta valamennyivel vidámabban.
-Okés,csak felöltözök-mondtam,és leraktam.

*10 perc múlva*
Lehuppantam a babzsákfotelembe,és ölembe vettem a MacBook-omat. Még egyszer letöröltem a könnyemet egy zsebkendővel,és mosolyra húzva a számat benyomtam a "Hívás" gombot a Skype-on. Abban a pillanatban felugrott Lissie mosolygós kis arca.
- Úúúú Sabi megkaptad az ajándékomat??-kérdezte azonnal.
- Nem,még nem- csodálkoztam el,mivel már korán reggel meg szokott jönni a posta.
- Jaaaj,nem postán küldtem-mosolygott.
-Akkor?-csodálkoztam.
-Majd meglátod.-kacsintott.

-Lissie gyere mááááár!!!-hallottam egy női hangot Lissie mögül.
-Sajnos most mennem kell,de majd még hívlak.-mosolygott egyet,és kinyomta a gépét.
-Még egy kicsit ültem a gép előtt és gondolkodtam... Milyen rossz gazdag szülőknek a gyermekeként. Apámat havonta látom,anyámat örülök,ha félévenként. Ez nem is annyira zavar. Csak az esik rosszul,hogy elszakítottak a világ legjobb testvérétől. Egy olyan testvértől,aki mindig melletted állt,és segített,és ha kellett felvidított...

Lassan lecsoszogtam a lépcsőn és beléptem a konyhába. Meredith néni a házvezetőm mosolyogva ölelt meg. Kedvesen a kezembe nyomott egy kis csomagot. Elfeledve a bánatomat nyitottam ki a gyönyörűen becsomagolt kis dobozkát. Egy csodálatosan szép horgolt színes sál volt benne. Álmélkodva néztem a gyönyörű sálat. Azonnal a nyakamba is raktam. Kint a tükör előtt meg is néztem magamat,és megállapítottam,hogy remekül áll. Visszamentem a konyhában,és levágódtam a székre. Kicsit álmosan ettem a gyönyörű emeletes marcipántortámat. A marcipánlovat gondoltam elküldöm Lissie-nek. Oda van a lovakért. Mint én. Gondolataimban elmélyedve hallottam,hogy csöngetnek. Meredith néni oda kiáltott a konyhába és kérte,hogy nyissam ki az ajtót,mert Ő mosogat. Feltápászkodva mentem ki az előtérbe. Kinyitottam az ajtót,és Harry állt előttem egy nagy csokor rózsával. Nagyon meglepődtem.:
-Harry,Te meg mit keresel itt?-kérdeztem nagyon boldogan.
- A világ legszebb lányának hoztam szülinapjára egy nagy csokor virágot.-mosolygott a világ legszebb mosolyával,amire a hasamban a kis pillangók rögtön repdesni kezdtek.
-Nagyon gyönyörű.-vetem át a kezéből a gyönyörű csokrot. Mélyen beszívtam a finom illatot. Harry ezalatt szórakozva nézett engem,mivel elájultam majdnem az örömtől. Meredith néninek a kérdése rázott ki a mesevilágból.
-Sabina,ki ez a helyes fiú?-kérdezte rejtett mosollyal.
Már válaszolni akartam,de Harry közbeszólt.:
-Elnézést,elfelejtettem bemutatkozni. Harry Styles vagyok Sabina barátja.
Megakadt bennem a levegő. Csak néztem,és ismételgettem az utolsó szót.Barátja,barátja,barátja...
-Jaj,de jó,de Sabina hamarabb is bemutathattad volna nekem.-mondta,tettetett haraggal a házvezetőnőm.
-Jelenleg most tudtam meg ezt az egészet-nyögtem ki nagy nehezen.
Meredith néni kedvesen tuszkolt be a házba.
-Jól van,ennyire nem kell csodálkozni-mondta halkan nekem.-Tudtam,hogy összejöttök.Már akkor tudtam,amikor valamelyik nap utánad kérdezősködött.
Még jobban elcsodálkoztam,de az órára pillantva elfelejtettem tovább csodálkozni,mivel már csak 10 percem volt 9 óráig. Felrohantam a szobámba,felkaptam a táskámat,és kirohantam a házból. Harry állított meg:
-Mi ez a nagy rohanás?Elviszlek,csak szállj be!-És betuszkolt a kocsiba.

*10 perc múlva*
Harry nagyon óvatosan vezetett. Pár perc múlva le is parkoltunk a sulim elé. Mindenki kérdőn fordult felém,mikor meglátták a hátamat átkaroló Harry-t. A tömeg csodálkozva nézett rám. Persze csodálkoztak,mert mint a suli egyik "menő" lányának,még sohasem volt barátja,ez az első kapcsolata,és már is egy nagyon helyes,sztár sráccal jár. A tömeg szétnyílt. Óvatosan néztem arra. Max jött felénk őrjöngve, a srác,aki már fél éve udvarol nekem. Nagyon feldúltnak tűnt....


És én. Sabina.:))
Harry drága.:) <3


2013. január 27., vasárnap

Nah,ma két fejezetet kaptok.:) <3
Viszont a következő rész minimum 5 megtekintéstől hoznám.:) Szerintem ezt simán tudjátok teljesíteni.:) <3
Nah,de térjünk rá a fejezetre:
------------------**-------------------
3.Fejezet

Ölelés

*Koncert helyszínen már*
Rohanva érkeztünk meg az öltözőbe. Liam,Louis már vették a pólójukat mire mi megérkeztünk. Én kint akartam megvárni a fiúkat, mire Harry betuszkolt a helyiségbe és leültetett egy székre. Csodálkoztam is,hogy nem voltak kiakadva azon,hogy késtünk,de nagyon megértően viselkedtek,sőt még mosolyogtak is ránk. Elővettem a táskámból a jegyzetfüzetemet,és el kezdtem lerajzolni a fiúk öltözőjét. Gyönyörűen volt berendezve ez a kis szoba. Szobámat alapból át akartam rendezni,és ez remek ötletet adott,hogy milyen legyen. Persze az is fontos,hogy itt találkoztam egy csodálatos fiúval. Ez a csodálatos fiú elrabolta a szívemet. És természetesen ez a fiú maga Harry Styles. Alapból oda voltam érte,de ezzel nem csak én vagyok egyedül. Néha olyan gyerekes vagyok. Egy ostoba gyerek,aki azt hiszi,hogy övé lehet Harry Styles....
Amint így álmélkodtam,arra figyeltem fel,hogy Niall egy sütidobozt nyom az orrom elé,és kínál vele.
-Kérsz?- Nézett rám aranyosan
-Igen, köszönöm.-vettem ki a dobozból egy sütit.
Éppen a sütimet majszoltam,amikor egy ideges férfi rontott be az ajtón.
- Fiúk-fiúk. Haladjatok! Már mindenki rátok vár!!!- Amint végig mondta,azzal a lendülettel ki is ment.
A férfi szavára mindenki kivonult,csak én és Harry maradtunk bent. Megnézte a rajzomat,és lapozott egyet a füzetemben. Elővett egy tollat a zsebéből és beleírta a füzetbe a telefonszámát és még valamit. Amikor végzett az írással így szólt:
-Csak otthon nézd meg,hogy mit írtam.-Kacsintott és indult volna már ki az ajtón,amikor felálltam,és megfogtam a kezét. Megfordulva nézett rám,mire én megölelve ezt mondtam neki:
-Nagyon köszönöm ezt a csodálatos estét.-És azzal a lendülettel kisuhantam az ajtón meg sem állva a nagy tömegig....


Kicsit rövid lett,de hozom 5 megtekintés után a kövit.:) Véleményt komiban.;)
xo

Nah megjöttem.:) Bocsánat a késésért... Elromlott a gépem aztán nem voltam sokáig net közelben... De itt az új rész.:)) Köszönöm a 25 megtekintést és az 1 komit.
Kíváncsi vagyok mit szóltok az új részhez.

-----------------------**-----------------------------
2.Fejezet
Nem bírtam megmozdulni. Az 5 fiú is csak állt előttem csodálkozva. Harry eszmélt fel leghamarabb:
- Te gyönyörűségem mit keresel itt?-mondta perverz mosollyal.
Addigra sikerült nekem is feleszmélnem. Gyorsan magamra kaptam a pólómat,ami valamennyit eltakart belőlem. Rákvörös fejjel kezdtem el magyarázkodni.
-Ne haragudjatok,véletlenül ide vezettek a női öltöző helyett. De már megyek is...
Gyorsan felvettem a gatyámat és a cipőmet is,és indultam is volna,amikor Harry az ajtó elé állt.:
-Áááhhh nem zavarsz. Látom szomjas vagy. Még van a koncertig egy kis időnk,addig elmehetünk a közeli kávézóba.
Nem győztem csodálkozni. Harry hívta a sofőrjét és óvatosan betuszkolt a BMW-be. Még mindig nem hittem el,hogy mi történik velem.
Az úton nem is beszéltünk semennyit. Elkalandoztam,miközben folyamatosan a mellettem ülő sztárt néztem. Harry csak mosolyogva fürkészett,hátha valamit le tud olvasni a fejemről,de csak a döbbenet volt az arcomon.

*A kávézóban 15 perc múlva*
-Jó estét kívánok,mit hozhatok?-jött oda mellénk egy aranyos pincérfiú.
-Jó estét,egy forrócsokit kérek-mondtam,mire Harry is leadta a saját rendelését.
Nem is kellett sokat várnunk,hamar kihozták a forrócsokit,és a kávét.

-Eddig teljes némasággal büntettél,viszont remélem most már hozzám fogsz szólni.-kezdte Harry a beszélgetést kedvesen.
-Jaj,nem akartalak "büntetni", csak még mindig nem hiszem el,hogy a híres Harry Styles ül velem szemben egy kávézóban.-mondtam mosolyogva
- Remélem meg tudod szokni,hogy a "neves" Harry ül veled szemben,mert remélem sokszor fogsz velem szemben ülni.... Viszont arra kíváncsi vagyok,hogy ki vagy,és mit kerestél az öltözőnkben.
- Ne haragudj,elfelejtettem bemutatkozni. Sabina Meredith vagyok. Mielőtt megkérdeznéd,igen a híres olajbánya tulajdonod Alex Meredith lánya vagyok. Most leszek november 17-én azaz 2 nap múlva 17 éves.-mondtam,és elmeséltem az öltözőbe kerülésemet,és a gyerekkoromat,sulimat Harry-nek.
Csendben hallgatott végig. Amikor befejeztem szép szemével rám nézett.
-Huhh, nem is tudok mit kérdezni. Látom a gyerekkorod neked sem volt olyan jó. Nem csodálom. Híres embernek nem jó a lánya lenni....
Hirtelen az órájára pillantott. Felkapta a fejét,és odakiáltott a pincérnek.
-Az asztalon van a pénz-és azzal megfogta a kezemet,és ketten kezdtünk rohanni a kocsi felé.......

Hát ez lenne a 2. fejezet.:)
Komiban ha van időd,légyszi írj véleményt. Vagy ma,vagy jövőhét vasárnap új rész!:)
Áááááá Harry.*-* cukiii.:) <3
xx